A búcsúvacsora

Eljött a nap, hogy a feleségem lányai elmentek. Mind a kettő Angliában próbál mostantól szerencsét. Természetesen főztem nekik egy búcsúvacsorát. Pontosabban csak egy főételt, mert már nagyon siettek és nem lett volna idő többre. Mindig csak a rohanás és az intézkedés.
A vacsora Kacsamell narancsmártással és mazsolás rizzsel volt.
A kacsamelleket megsóztam, borsoztam és egy kis provance-i fűszert is raktam rájuk. Serpenyőben kis kérget kaptak, majd tepsibe kerültek és a sütőben pár perc alatt elkészültek. Megint sikerült gyönyörű roséra sütnöm.
A narancsokat meghámoztam és a fehér részeket is leszedtem róla. Az a lényeg, hogy csak a húsa maradjon. Aki jót akar, az még ki is filézi. Mézet raktam serpenyőbe és amikor felforrt, beletettem a narancsokat. Kicsit megszottyasztottam, majd felöntöttem friss narancslével és egy kis citromlét is tettem bele. A végén keményítővel bekötöttem.
A mazsolás rizshez hagymát felvágtam és olajon megfuttattam. Hozzáraktam a mazsolát és azt is kicsit pirítottam. Rádobtam rizst is és amikor felforrósodott, felöntöttem a megfelelő mennyiségű vízzel. Én mindig kétszeres vizet szoktam hozzáadni. Húsz perc párolás kis hőfokon és kész.
Utána már csak a tálalás következett.


És az evés után már csak a hosszú, könnyes búcsúzkodás maradt. :(